|
|
|
|
|
|
![]() |
![]() |
||||||||
|
|
|||||||||
|
Fojtás eltávolítása S51N-es Simsonokból Horváth Miklós 2004-12-04 Mivel folyamatosan visszatérő kérdés a fórumon, gondoltam leírom, hol találhatóak az N-es Simsonokban azok a megoldások, amit egyszerűen csak "FOJTÁS" néven emlegetünk. Én háromról tudok, ami nem jelenti azt, hogy nincs több, de ezek a leglényegesebbek. Az első, és az eltávolításához a legnagyobb hozzáértést igénylő megoldás a hengerben található, mégpedig a kipufogó-csatorna felső éle.
![]()
Ez az N-es motorokon lejjebb helyezkedik el, mint a B-s motorokon.
Ennek az eltolásnak a mértéke 3,5 mm, és senki ne próbálja meg ezt a méretet megváltoztatni a nagyobb teljesítmény reményében, mert annak jelentős teljesítmény vesztés lesz az eredménye. A tévedések, és félreértések elkerülése végett azt a méretet is megadom, amit a kipufogó-csatorna felső éle, és a hengerpersely vége között mérhetünk. Mindenképpen a méretet kell szemelőt tartanunk, és nem azt, hogy a hengerperselyt addig reszeljük, amíg egy síkba esik az alumíniummal.
![]()
Én azt mondanám, hogy inkább kevesebbet távolítsunk el reszelővel, illetve csapos-köszörűvel, mint többet. A szélességen ne változtassunk, mert az megegyezik mindkét motorban, ha viszont ezt is megnövelnénk, a gyűrűtörés veszélyét kockáztatjuk. A képen jól látható ez a kis plusz, amiből el kell távolítani. Már csak azért sem javaslom az itt megadott mérettől való eltérést, mert én amikor ezt a méretet megállapítottam, négy darab hengert mértem meg, és mindegyiknek más volt a mérete. Tehát az a méret amit a rajzon feltüntettem, egy átlag. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy többet vesz ki, előbb nézze meg ezeket a képeket. Ezeken egy olyan persely látható, melynek a gazdája azt gondolta, hogy okosabb mint a gyártó, és jelentősen túllépte a megengedhető határt. Az eredmény az lett, hogy ki kellett cserélni a hengerperselyt, mert a motor minden erejét elveszítette.
![]()
![]()
Ha ezzel megvagyunk, a többivel már sokkal könnyebb dolgunk lesz. Ha tényleg eredeti állapotú N-es motorral van dolgunk, akkor a karburátorban is vannak olyan megoldások, amelyek arra hivatottak, hogy a motor végsebességét csökkentsék. E tekintetben különbséget kell tennünk a 16N1-es, és a 16N3-as porlasztóval felszerelt motorok között. Minegyik típusnál, másképp oldották meg a teljesítménycsökkentést. A kiiktatásuk bonyolultsága tekintetében, a 16N1-el könnyebb dolgunk van, már ha egyáltalán még meg van benne az a kis plusz alkatrész, ami a fojtást jelenti. A súber fölött találunk egy kis gyűrűt, ami meggátolja, hogy egy bizonyos mértéken túl, a súber feljebb csúszhasson a torokban. Szerintem ezt a gyűrűt, már egy motorban sem lehet megtalálni, mert ennek az eltávolítása a legegyszerűbb. Erről is itt van egy kép, szemléltetésképpen, de meg lennék lepődve, ha valaki találkozna ezzel a gyűrűvel. Ugyanezt a hatást, a 16N3 karburátorokban másképp érték el. Ez a karburátort már eleve úgy készítették el, hogy a karburátor azon hengeres része, amelyben a súber mozog, csak olyan hosszú legyen, hogy ha ütközésig felemelkedik a súber, akkor is bentmarad a torokban egy kis része, ezáltal csökkentve a torok keresztmetszetét. ![]()
![]()
Az animáción, a jobb oldali a fojtott karburátor. Ha szétszerelés nélkül akarunk megbizonyosodni arról, hogy a miénk vajon ilyen fojtott karburátor e, akkor csak el kell olvasni a típust, az oldalán. A felirat ebben az esetben 16N3-12. Az átalakítás menete innentől egyszerű. A súber felső végéből el kell távolítanunk 3 mm-t. Vannak, akik azt tapasztalták, hogy ez némelyik karburátornál több is lehet. Tehát a legjobb módszer, ha leszereljük a karburátort úgy, hogy a gázbowdent nem kötjük ki. Amikor a karburátor a kezünkben van, húzzuk rá a gázt ütközésig, és mérjük meg, hogy mekkora az a súberhossz, ami bent marad a torokban, és mennyit kell eltávolítani belőle. Azért írtam, hogy eltávolítani, mert mindenki úgy végzi ezt el, amilyen lehetőségek a rendelkezésére állnak. Én esztergálnám, de akinek erre nincs lehetősége, az lefűrészelheti, vagy leköszörülheti.
![]()
A harmadik, és szintén nagy jelentősséggel bíró átalakítás, magát a kipufogót érinti. Mint tudjuk a kipufogó két főrészből áll. Az egyik az íves cső, és a másik, a hozzá kapcsolódó dob. Itt az a csőszakasz jelenti a fojtást, ami a dobba benyúlik azon a mértéken túl, ami ahhoz szükséges, hogy biztonságosan rögzíteni tudjuk a két egységet egymáshoz. Bár a leírás kicsit talán bonyolultnak tűnhet, de a megoldás rendkívül egyszerű. Az íves csövön készítünk egy jelölést ott, a dobba belemegy. Ezután kihúzzuk a csövet, és a jeltől hátrafelé készítünk még egy jelet, kb. 40-50 mm-re. Na ennél a jelnél kell a csövet elvágni.
![]()
A fojtások eltávolításával, még mindíg nem végeztünk, mert a dobban is van még mit átalakítani. Az N-es, tehát fojtott motorok kipufogódobjában nincsen úgynevezett belső rezonátor, hanem egy lemeztárcsa található bennük, középen egy 8mm-es furattal. Nos ezekkel a dobokkal utólag már nem tudunk mást csinálni, mint azt a 8-as furatot felbővíteni 14 mm-re. A szöveget ismét megpróbálom szemlélteni egy kis arjzzal.
![]()
A kipufogó tatralmazhat még egy módosítást, amit a levehető vég belselyében találunk meg. A kilépőnyílás egy csőben végződik, aminek a belső végét négyszögletes alakban össze szokták préselni, ezáltal is csökkentve, a kiáramló keresztmetszetet. Ezzel azt tudjuk csinálni, hogy egy méretes lyukasztót beleütve, a hengeres alakot helyreállítjuk.
![]()
Ha ezzel is megvagyunk, akkor elmondhatjuk, hogy a mi N-es motorunk már nem is annyira fojtott motor. Természetesen lehet, hogy más megoldások is vannak még, amelyek azt a célt szolgálták, hogy ezek a motorok ne legyenek képesek a 40 Km/h sebességhatárt túllépni, de én csak ezekről tudok. Ha valaki tud még másról is, azt eljuttatja hozzám, és az tényleg helytálló, akkor az bekerül ide.
|
||||||||
|
|
|||||||||