Kellemes olvasgatást!

Pest

A tirisztoros gyújtás impulzustekercsének javítása.

Horváth Miklós   2006-08-14



A megszakító nélküli Simsonok néha megmakacsolják magukat, és nem hajlandóak sehova sem menni. Ennek elég sok oka lehet, de van egy elég jellegzetes hibajelenség, amit ha mi is észlelünk motorunkon, akkor szinte 100%-ig biztos, hogy a jeladótekercs ment tönkre. Tehát a jelenség, amit észlelünk, a következő lehet. A motor szépen indul, és megy is, de csak addig, amíg fel nem melegszik. Ekkor megáll, és nem ad a motor szikrát. Miután nyelvünket lógatva hazatoltuk a motort, és az ismerősöknek be akarjuk mutatni, hogy mennyire kibabrált velünk motorunk, az képes az első rúgásra indulni. Ekkor azonban ne nyugodjunk bele, hogy motorunk megjavult, mert sajnos ez a javulás csak átmeneti, és ha elér egy bizonyos hőfokot a motor, akkor ismét meg fog állni. Tehát mint említettem, ez volt az első jelenség, amiből a jeladótekercs hibájára következtethetünk. A másik ennél kicsit bonyolultabb, és ilyesfajta jelenséget más meghibásodások is tudnak produkálni, ezért elég nehéz a kiszűrése. Tehát a második jel, amikor motorunk elindul, szépen megy is, de a maximális motorfordulatra nem tudjuk felpörgetni, mert kb. félfordulaton, vagy akörül, mintha elektronikus fordulatszám-korlátozó lenne benne, a fordulat nem emelkedik tovább. Ezt magam is csak úgy tudtam kiszűrni, hogy egy bizonyítottan hibátlan tekercsre cseréltem, és ekkor azonnal "megjavult" a motor. De hát azért vagyunk mi Simsonosok, hogy az ilyen hibákat is javítsuk meg, és ne kelljen drága új alkatrészeket megvásárolnunk. Ebben az esetben pedig ez kb. 6000 Ft-os költséget jelent, arról nem is beszélve, hogy csak utángyártott tekercset tudunk beszerezni. Magam is lecseréltem pár ilyen jeladótekercset, amikor megfogalmazódott a gondolat az agyamban, hogy talán meg kellene nézni, hogy nem lehetne ezeket a tekercseket megjavítani? Hát, a tapasztalataim birtokában most már kijelenthetem, hogy bizony javítható a Simson jeladótekercse. Azonban ehhez meg kell érteni a működését, meg kell ismerni a felépítését, amiből aztán Ti is rájöttök magatoktól, hogy miben áll a meghibásodás, és ekkor már értitek is, azokat a jelenségeket, amit ilyenkor produkál a motor, amint azt fentebb leírtam.

 

Tehát először leírom szóban, és utána megpróbálom egy kis animáción is szemléltetni, miből is áll egy ilyen tekercs. A tekercs, valójában nem egy, hanem két tekercs. Ez a két tekercs, egy "U" alakú lemezelt vasmagon nyert elhelyezést. A két tekercs azonban sorba van kötve. A két tekercs összekötésére, és a tekercsekben indukálódott feszültség elvezetésére, a gyártó egy kis nyomtatottáramköri panelt épített be. Ez a panel a tekercsek mellé van állítva, és erre a panelre van ráforrasztva mindkét tekercs, mindkét vége. Amikor ez elkészül, akkor ezeket műanyagba beöntve rögzítik az alumínium alaplapban. A műanyagból csak a lemezelt vasmag, és a panel alsó vége látszik ki, ahol is az erősebb tartás végett, és hogy ne tudjuk olyan könnyen felégetni a rézfóliát, két kis csőszegecs található. Az öregebb rókák már talán az eddig leírtakból sejtik is, hogy mi lehet a hiba főforrása. De mielőtt erre rátérnék, ígéretemhez híven, elétek tárom azt a kis animációt, ami vizuálisan mutatja be, az eddig leírtakat.

 

 

Remélem az animáció megtekintése után az eddig leírtak érthetőek, és egyértelműek. Még azért szemléltetem azokat a kis csőszegecseket is, amelyek ezen a képen nem láthatóak, mert az alaplap másik oldalán találhatóak. Mint mondtam, ezek azért szükségesek, hogy nehogy felégjen a rézfólia, ha esetleg a kelleténél tovább tartanánk ott a forrasztópákát, ezzel túlhevítve a fóliát.



 

Most, hogy már tisztában vagyunk a szerkezeti felépítésével a tekercsnek, rá is térek a hibára. Nagyon egyszerű kis hibáról van szó. A motor élettartama során nagyon sokszor melegszik fel, illetve hűl le. Ezt az alkatrészek elég jól tűrik, de nem igaz ez a forrasztásra, ahol a tekercsvégek, a panelbe be vannak forrasztva. Az összetett szerkezet miatt, több fajta tágulásiegyütthatóval rendelkező anyagok vannak egymáshoz rögzítve. Ez hosszútávon a forrasztások töréséhez vezet.

 

 

Innentől kezdve a javítás is egyszerű lenne, ha hozzáférhető helyen lennének ezek a forrasztások. De nem ott vannak. Nekünk kell hozzáférhetővé tenni. Erre a célra egy kitolható pengés kést használhatunk. Ügyeljünk arra, hogy nagyon keveset toljunk ki a késből, mert az erős feszítés hatására a penge eltörhet, és balesetet okozhat.

Eleve elmondható az egész folyamatról, hogy az éles szerszám miatt nagyon gondosan kell eljárnunk.

A műanyag házat fel kell vágnunk három oldalon. Ezt magyarázkodás helyett, ismét egy animációval szemléltetem.

 

 

Amikor az alsó oldalát vágjuk, ügyeljünk rá, nehogy túl mélyen nyomjuk a műanyagba a pengét, mert akkor a rézfóliát is átvághatjuk, és ezzel csak tetézzük a bajt. Inkább ne vágjuk át teljesen a műanyagot, mert így is fogjuk tudni törni. Ha eddig eljutottunk ,akkor elénktárul a négy darab forrasztás, amivel nincs más tennivalónk, mint egy pillanatforrasztóval újraforrasztani. Ezzel a hiba el is van hárítva. Én eddig sosem vontam be ezt a felületet semmivel, de aki precíz akar lenni, az sziloplaszttal lekenheti. Persze valami olyannal, ami nem bántja a rezet. A sziloplaszt kiválasztásánál különleges gonddal járjunk el, mert ezen termékek zöme ecetsavat tartalmaz, ami a rezet oxidálja. Viszont kapható semleges változat, ami -60 és +180 °C között alkalmazható. Ennek használata jónak tűnhet, de mint mondtam, én nem használtam. Ami viszont biztosan rossz megoldás, az a ragasztópisztoly. Egyik klubtársunk ezt a módszert alkalmazta, és miután a próbaútról hazaért, a motort leállította. A legközelebbi indítási kísérletnél viszont azt tapasztalta, hogy a motor nem fordul át. A hibakeresés során kiderült, hogy a ragasztóanyag a motor hőjétől megolvadt, és a megállított motor lendkerekét, és tekercseit egymáshoz rögzítette.

 

Tehát csak megforrasztjuk, és a végén esetleg elvégzünk egy ellenállásmérést. A hibátlan impulzustekercs ellenállása 24-30 Ohm. Akik hiányolták írásom elejéről ezt a diagnosztikai mérést, azoknak elmondom, hogy nem lett volna sok értelme, mert éppen az a probléma, hogy a motor hideg helyzetében jó ellenállásértéket mértünk volna. Ez csak a melegedés hatására megy át szakadásba, és ekkor szűnik meg a szikra. A második verziónál pedig a motor keltette rezgés hatására bár a szakadás létrejön, de folyamatosan szikra képződik, és ezért "szabályoz le" a motor. A mérésnek csak akkor van értelme, ha egyáltalán nem indul a motor, nincs szikra, és a többi alkatrészt már leellenőriztük. Ekkor valóban van értelme az ellenállásmérésnek. Egyébként az előrelátó konstruktőrök is gondoltak ránk, amikor a tekercset megtervezték. Már gyártáskor kialakítottak egy helyet, ahol rá tudunk csatlakozni a két tekercset összekötő rézvezetőre, így külön is meg tudjuk mérni a két tekercset. Ez a hely első ránézésre nem is feltűnő, de mindjárt megmutatom egy képen. A műanyag beöntés felső sarkán a rézfólia egy kicsit kilátszik, nem fedi be a műanyag. Na ide lehet az egyik mérővezetékkel csatlakozni. A másikat tehetjük felváltva az egyik, illetve a másik tekercs kivezetéshez, és akkor egyenként tudjuk a tekercseket vizsgálni. De figyelem, itt a teljes ellenállás felét fogjuk kapni jó tekercs esetében! Ez pedig 12-15 Ohm.


Tehát a fentieket elvégeztétek, akkor valami ilyesmi lesz a végeredmény.





Végezetül elmondom, hogy bár nem valószínű, hogy találkozunk vele, de létezik egy másik fajta impulzustekercs is, amelynek másképp néz ki a nyomtatott panelje. Annak másfelé mennek a réz fóliacsíkjai. Valójában én is csak képről ismerem, amely képsorozatot egy német lapon találtam. Esetleg egyet beteszek ide, szemléltetésképpen.Ez a kép arra is jó, ha valaki esetleg megsérti a réz fóliát, itt láthatja, hogy miként lehet azt helyreállítani. Sikeres munkát kívánok mindazoknak, akik belevágnak ennek a műveletnek a végrehajtásába.






Szöveg, képek, animációk, meg az egész cuzammen:

Horváth Miklós.

A cikk az SKM tulajdona, adatvédelmi szabályzatunk itt található!