Események, Rendezvények:

Pest




A lassúsági verseny győztese: természetesen több éve: SIMSON!

2004. augusztus 7-én véresre pucevált motor szelte teljes gázzal Hajdúböszörmény Hajdúdorog felőli útjait. A gondosan odakészített szerszámostáska már sok kilóméter óta is csak dísznek lengeti kis csatját az enyhe északkeleti szélben. A tankja oldalán pontosan odaillő levonó, rajta az utasa számára oly kedves 6 betű: SIMSON. Sámson, a Sziciliai volt a motor neve, és a tulajdonosa, Sanyo egyike volt annak a barátságos csapatnak, akik aznap önzetlenül mindenkinek intettek, aki szembe jött. Tudták, hogy mindenki ugyanonnan jön, és ugyanoda tart.




Szerintem sokat kap... vagy keveset... Peet szerelés közben.

A nemrégiben épült Sziciliai Hajdúnánásról indult, és még fel sem melegedett, amikor Böszörmény körvonala bontakozott a láthatáron. Sanyo fejében az forgott éppen, hogy micsoda jó buli előtt áll, de mélységesen elszomorodott attól, hogy nem tart Szögyéni Laciékkal, hisz Bodrogkeresztúron a Múzeum által szervezett találkozó is akkoriban volt, és még meghívást is kaptak rá. Sebaj! Megígérték, hogy majd egyszer lesz idő mindenre. Pont az a jó, hogy ennyi program van, van miből válogatni, ha nem lennénk, nem lenne így. Tehát csak nyugodjunk meg, és keressük meg végre azt a Fürdőkertet.




Józsi Bácsi és a kompressziónövelő

A kis kék Simson jóval előbb száguldott be a városba, ezért elkarisztolt a fürdőhöz, de mivel nem arról rajzottak az előbb a hatalmas motorok, Sanyo belátta, hogy nem erre kell keresnie.




-Vajon merre lehet ez a Fürdőkert? -morfondírozott magában, de már azon járt az agya, hogy milyen kár, hogy még nincs Klubkártyájuk, hisz meg is volt ígérve a kedvezmény.





Peet a gyorsasági verseny hőse

Ezekkel a gondolatokkal száguldott tova a főtér irányába, ahol már várta két helybeli klubtag, jó ismerős, Balogh Gabi és Szilágyi Feri. Előző nap már felhívták Sanyo-t, és jól beindították azzal, hogy a bolondos rugatások hangját közvetítették. Már nem kellett barátkozniuk, jónéhány kilómétert letekertek már közösen. A szokásos járműmustra közben megérkezett a debreceni szekció is Tőzsér Peet és Józsi bá személyében. Peet elkeseregte a motorja baját: benzincsappal kellett szabályozni a megfelelő keverékarányt. Nem túl kényelmes, elmondom. ;) Megérkezett Szilágyi Feri 2 is, és elkísért bennünket a motorok rajzási központához.




-Gyere és önts abból a sörből a warnyú tetejére, hogy jól kipörögjön a Riga!

Hűamindenségit! Hát nemhogy kedvezmény, de még a beígért 1000 forintos napijegy sem volt. Ki kellett fizetnünk a 2000 forintot, mintha ott sátraznánk mind a 3 nap. Részt lehetett volna venni a bulin úgy is, ha nem fizetünk semmit, mert sok minden egy kinti placcon volt, de a sör pedig bennt... ;) Tehát nem tehettünk egyebet, de legközelebb kinyitjuk a szánkat!! Beleborogatjuk a szervezők puccos Intrudereit a büszkeségükbe!






Néhány gumi, sör, cigi, és máris megvan a hangulat, döcöghetsz a ráfon.

Mi is volt a Fürdőkertben? Egyszerűen nem győztük lesni azokat a gyönyörű motorokat. Eléggé komoly kis rendezvény ez. Nyomban kivonultunk a cukorrépa placcra, hisz ott volt az igazi buli. Egy srác épp középsztenderre cibálta részegen botladozva az ETZ-jét. Szájában cigi, kezében sör. A gázt csak húzza, lazán hörpint egyet a sörből, majd szív egyet a cigiből. Megnézi, leégett e már a gumi. Nem? Akkor hörpint mégegyet, és kapcsolja a kettest. Mi is nekifogtunk a szokásos keveset kap-sokat kap-rossz a gyújtás-nem jó az index-puha a gumi témának, és próbáltuk orvosolni Peet motorjának betegségeit, ami alatt ekkorra kisebb olajtócsa alakult ki, de nem baj, Peet előrelátó, hozott egy nagyobb mennyiségű gazdaságos olajat. Kapott a motorja új szivatógumit, és új főfuvit. Öröm volt nézni Józsi bácsi mozdulatait. Látszott belőle a tapasztalat, de a fújtatóval mit csinálhatott, azt már nem mondanám meg.




Mégis maradt azon némi gumi?

Hiába, lassúsági verseny volt, de Peet a felújított motorjával sorban hívta ki a sok-sok Simsonost versenyre. Frissen volt tuningolva, fújtattunk bele kompressziót, lehet hogy legyőzte az összes helybeli vagányt. Hűű ha látnátok, mit művelt az előbb említett ETZ-s srác... ilyen profin kivitelezett trükköket Kunmadarason is csak elvétve láttam. Nem kímélte a gumit, látszott, hogy érzi a motort, hihetetlenül lazán kezelte. Isteni!






Találtunk egy mini cross pályát is

Volt fizetett Streetfighter bemutató is többször, amit hatalmas érdeklődés kísért figyelemmel, a barátaink, a Simsonosok pedig megtalálták a maguknak való kedvtelést, egy jó kis dimbes-dombos terepet, ahol jókat ugrathattak. Mondjuk nem akkorát, hogy én kényelmesen le tudtam volna fényképezni... odabent volt blokkdobás, éneklés, örjöngés, és egyre több sör fogyasztás. Odakint Peet még mindig versenyez, úgy látszik, minden rendben a motorral, és tetszik neki.





Ezek után elárasztottuk füsttel a várost. Akkora hatalmas felvonulást csaptunk, hogy ihaj. Kis motorok nagy motorok, az út teljes szélességében több utca hosszúságban. Óriási sort alkottunk, és nyomkodtuk a dudákat hevesen, de akkora zaj volt, hogy úgysem hallott. Sokára indultunk végre al, már azt hittem, hogy megfulladunk helyben, de végül óriási kígyóként tekeregtünk a városban egyet.






Látványos egykerék nagy sebességgel

Visszaérve még volt néhány bemutató, és akkorra már ott voltal az önjelölt helybeli Streetfighterek is. A Simsonosok csak gyűltek, voltunk vagy 30-an. Találtam jónéhány rendes srácot is, beszéltem velük, de azóta sem jelentkeztek. Oké. Nem erőszak a disznótor, nem tudjátok, miből maradtok ki.








Maci Laci eltapossa a csúnya robogóst!

Kedvencünk, Maci Laci óriási arc volt. Úgy dobta arrébb a motort fél kézzel, mint ha 10 kiló sem volna. Ha azt mondtam, hogy az ETZ-s srác érezte a motort, akkor erre mit mondjak? Nem győztünk nevetni a bolondosságán, és a stílusán. -Ha féloldalt ülök, akkor nem tudom egyensúlyban tartani... akkor gyere csak, kapaszkodj a másik oldalra! Hehe!







Jó, hogy a végszó így a Simsonosok között telt el, versenyeztünk néhányat, nevettünk Maci Lacin, a többiek már olyan részegek voltak, hogy nem jöttek ki a Fürdőkertből... Nagyon megérte elmenni, egy ilyen nagy találkozóra is, bár egy saját körünk beli Simsonos buli azért mégis másabb, itt azért mi kicsik voltunk, csak eltűrtek bennünket. Vagy még azt sem, néhányszor ránk is szólt a biztonsági őr, de nem volt igaza, csak irígykedett. Örülök, hogy ilyen sokan képviseltük a szeretett márkánkat.



Sanyo