Események, Rendezvények:

Pest

4. Simsonális - A Vas megyei Régió szemével
2006-07-13

Szombathelyről idén is egyedül kellett elindulnom az éves Simson találkozóra, a Simsonálisra, ezúttal Lakitelekre. Az oldaltámasz, és a berúgókar rugója szinte rögtön megadta magát, így mindenhol falnak, oszlopnak kellett Logos-t támasztani, illetve a berúgókart fel kellett pókozni. Szerencsére magányos vándorutam mindössze 25 km-át tartott. Sárváron Bogi is csatlakozott hozzám, hogy együtt nyomjuk le az előttünk álló több mint 300 km-t. A következő megállónk Celldömölkön, Pápán, majd Zircen volt, ahol is csatlakozott hozzánk a Győr-Moson-Sopron megyei Czang és Csui. Nem kellett sok ahhoz hogy rájöjjünk, elképesztő fazonok :). Amúgy jó kis négyes banda ált össze, remekül megfértünk egymás mellett. Így talán még az idő is hamarabb eltelt. Délután 4 órakor tudtuk elfoglalni a szállásunkat Székesfehérváron. Nagyon jó kis szoba volt, három ágy a srácoknak, és egy negyedik egy külön szobában Boginak. A csütörtök éjszakát itt töltöttük. Volt külön zuhanyzónk is. Ezúton is köszönet a Magyar Honvédség Szárazföldi Vezérkarának. Persze még aznap meglátogattunk egy benzinkutat és egy bevásárlóközpontot is. A 160 kilométeres út után mindössze 5 percet kellett szerelni a motorokat, ami kissé gyanús volt :).

Reggel aztán ismét felmálháztunk, és elindultunk a székesfehérvári találkozó helyre. Benyomtunk pár energiaitalt (és tejet - Bogi), Czang megtervezte az útvonalat, majd nemsokára szállingózni kezdtek az emberek. Talán egy tucatnyian vágtunk neki Lakitelekre. Székesfehérvárból kiérve a motorom egyszerűen leállt. A karburátort leszedve rögtön kiderült a turpisság, vizes volt a benzin. A többiek tisztes távolságban bevártak, majd folytattuk az utat. Dunaföldváron egy kis fagyizásra is megálltunk. Az utolsó szakasz, a Dunaföldvár - Kecskemét etap izgalmasra sikeredett, az az útszakasz életveszélyes! Visszafelé nem is arra jöttünk. No de ne ugorjunk ennyire előre. Kecskeméten Laca várt minket, aki elvezetett Lakitelekre, a Népfőiskolára. És tényleg, el se hittük, 330 km után, végre itt vagyunk :D.

Következett sátorverés, a motorok tehertől való megszabadítása, majd ellógtunk körülnézni a faluban, a környéken. Egy ABC-t is felfedeztünk, ahol bevásároltunk kekszből és Fantából. Sikerült oldaltámaszt is venni, így nem kellett mindig valaminek hozzádönteni Logos-t. Délután KRESZ vetélkedő, Hagymásbab evés, Áron esti mókája és Uszoda várta a fáradt utazókat. A kaja finom, a móka szórakoztató volt, hamar eltelt a délután.

Szombaton korán ébredt mindenki, reggeli, zuhany, satöbbi. Vállalkozó szelleműek szervezett kiránduláson vehettek részt. Mi speciel előző napokban rendesen "kikirándultuk magunkat" :). Így inkább punnyadtunk kicsit, majd kinéztünk a krossz versenyre, amin Bogi indult is. Egyedül a hatalmas hőség volt zavaró. A kora délutáni órákban került sor a közös felvonulásra, ahol is csatlakoztunk a nagymotorosokhoz is. Megszámlálhatatlanul sokan voltunk. Később a csigafutam és a motorszépségverseny zajlott le, előbbiben első körben elvert Csui, utóbbiban II. helyezést ért el Logos épített kategóriában. Köszönöm mindazoknak, akik rá szavaztak ;). Az est befejezése gyanánt a Blues Transit lépett fel, fantasztikus volt a hangulat, remekül játszottak a srácot, Bogit pedig kinevezték az est "hosszúlábú asszonyának" :).

Vasárnap délelőtt tartották a gyorsulási versenyt, amin idén nem vettem részt, hisz tavaly sem volt sok esélyem, idén pedig olyan gépek voltak... huhú :). Ferenczik Zoli és csapata is fergeteges streetfighter show-t mutatott be a közönségnek! A délutánra nem maradt más, mint az ökogyorsulás és az ügyességi verseny. Azt hinné az ember, hogy e sok program után mindenki hulla fáradtan esik össze, de nem :). Még maradt ereje a népnek kicsit mulatni, iszogatni, karaokézni ;). Persze gondolnunk kellett rá, hogy csak módjával, hiszen másnak reggel egyhuzamban tesszük meg hazafelé a 330 km-t.

Reggel korán ébredtünk, minél hamarabb szerettünk volna nekivágni a nagy útnak. Nyolc órakor már motoron ülve vártuk, hogy indulhassunk. Hazafelé közös megegyezés szerint Dunaújvárosnál mentünk át a Dunán. Sajnos még Kecskemét előtt Bogi összeszedett egy defektet, így az út szélén kényszerültünk a hiba elhárítására. Egy belső csere után már tovább is gurultunk. Nagyon jó kis utak voltak, alig volt forgalom, az út minősége is jó volt, ha kellett árnyékos pihenőt is találtunk. Sajnos útközben át kellett élnem egy darázs csípést, de mégiscsak hazaértem, nem? :) Leírhatatlan látvány, mikor a Duna és Dunaújváros előtűnik a dombok mögül. A kompra kicsit várnunk kellett, de sebaj, addig mi is és a gépek is pihentek.

Még nagyon sok út állt előttünk, és hiába siettünk, alig akartunk megérkezni egy-egy településre. Még Zirc előtt elváltak tőlünk Andrásék, majd Zircen Czang és Csui is elköszönt. Az utolsó 120 kilométert Bogival ketten tettük meg, végül Sárváron tőle is elköszöntem, ahonnan ő Hegyfalura, én pedig Szombathelyre motoroztam tovább. Este nyolckor értem haza, hulla fáradtan, kimerülten.

Szomorú voltam, amiért a megyéből mindössze ketten vettünk részt ezen a fantasztikus kalandon, viszont a lényeg hogy mi nagyon jól éreztük magunkat :). Aki nem volt még Simsonálison, annak felesleges is elmondani, ez több mint egy érzés... Tény, nagyon messze volt, de soha egy pillanatra sem bántam meg hogy idén is belevágtam. Ja, és ha ezentúl bárki is azt mondja, hogy a Simson egy megbízhatatlan motor, azt ott nyomban felgyújtom! :D

Jövőre is reszkess Lakitelek, mert jön Vas megye!

írta: Nagy Donát - Lancelot
képek: Soltész Mátyás, Czang Balázs, Rohrwild Patrik, Nagy Donát