Események, Rendezvények:

Pest

Hétvégi okosodáson a Somogyi Betjárok
2007-02-24

A Somogyi Betjárok szájtátanak, vetélkednek, és filmet néznek. Utána téltemető túrát tesznek a Zselicben, elfelejtett vasutak nyomában. Ráadásul Indy elveszi MIKI kenyerét, míg Dennyék autót mentenek.


Február 24-én, a kiírás alapján, délután 3 órakor ismét összegyűlt néhány Somogyi Betjár. Jött Bereknyei Jani, Suhi, Krumpli, Denny, Jocó, Tiby bácsi és Taki.
Először Bereknyei Jani mutatta meg, hogy milyen is lesz készülőben lévő motorja. A gyöngyházfényű metál királykék valóban király. A váz pedig - komplementer színként- szép rikító ún. papagájsárga. Nagyon szépen dolgozott a fényező, és még gyorsan is. Nem úgy, mint az én barátom. L Persze az árát is megkérte, de hát ezt el kell fogadnunk.



Aztán Tiby bácsi csábított minket Taki Ford Tranzitjának raktere felé. Nem árulta el, hogy honnan szerezte ezt a csodát, amit bemutatott, de ilyet még egyikünk sem látott: Igazi, gyári, eredeti 4 gangos, 70 ccm-es Sperber blokk! Mondanom sem kell a kedves olvasónak, hogy leszakadt az orcánk. Ezt érdemes megnézni! Tiby bácsi ezzel jön majd Lakitelekre.



Miután kiszájtátottuk, és Tiby bácsi blokkján kinyálcsorgattuk magunkat, Tiby bácsi gyorsan megekecsülte a parabola beltéri egységemet, mivel ismét elment a Duna TV. Én nem tudom, de állítom, hogy arany keze van az öregnek. Kikapcsolta, kihúzta a vezetékeket, újra összerakta a cuccost, hümmögött, egy kicsit, mondván, hogy nem talált semmi hibát, bekapcsolta, oszt lássunk csodát; újra működőképes a szerkentyű. Közben kielemezte Takival egyetértésben, hogy a földi adók vétele sem tökéletes, 3 m-rel meg kell emelni az antennaárboc magasságát. Ezt egy szép tavaszi napon megejtjük.



Ezután elkezdődött a 30 kérdéses műszaki teszt kitöltése. Hogy olajozottabban forogjanak az agyak fogaskerekei, a társaság a töltögetés közben magába töltötte az Ildikó asszony által sütött kakaós tekercseket is, mindenki nagy megelégedésére. Az idő lejártával Tiby bácsival kiértékeltük a lapokat. Taki érte el a legjobb eredményt 3 hibaponttal. A többiektől Tiby bácsi hatóságilag bevonta a jogosítványát. J



Kárpótlásul megnéztünk 3 kisfilmet, amit Tiby bácsi hozott egy videokazettán. Mindhárom film rendezője, operatőre és főszereplője Tybi bácsi volt egyik barátjával. Először az 1964-ben készült Szökevény c. szuper 8-assal felvett fekete-fehér némafilmet tekintettük meg, mely egy partizánharcról szóló történetet mutatott be, melyben Tiby bácsi negatív hősként SS tisztet alakított. A filmtrükkök tárházát alkalmazták. Különösen tetszett a fegyverek (fapuskák) torkolattüzének kialakítása, mely úgy történt, hogy gombostű hegyével az adott helyen kikarcolták a filmkockákon a fegyver csövének végét. Hasonló technikával készült az Akit a golyó sem fog c. film, ahol Tiby bácsit fecske fürdőnadrágban láttuk. A 3. már egy színes hangos film volt, mely azt mutatta be, hogy Tiby bácsi milyen antennákat ekecsült, hogy foghassa a svéd, norvég, olasz, spanyol, marokkói, szíriai földi adókat. Ez a sport az ún. monoszkóp vadászat.



Mielőtt elmentek volna a Betjárok, bemutattam a kertszomszédtól, javításra kapott Robi 52-es kapálógépet. Meg is jegyezték, hogy személyemben MIKI máris hatalmas konkurenciára talált. J Ervinnel és Dennyvel megbeszéltük, hogy másnap elmegyünk egyet túrázni a hajdani crossverenyeiről híres Cserénfára, mivel ott kellett egy munkahelyi feladatomnak eleget tennem.

10 órára terveztük az indulást, de Denny már előtte szólt, hogy más dolga akadt, nem tud jönni. Így Ervinnel ketten vágtunk neki a 17 km-es távnak, amit visszafelé jövet egy kis kerülővel megtoldottunk, így vagy jó 50 km-t motoroztunk. Annak ellenére, hogy elég rétegesen öltözködtünk, nagyon fáztunk, mivel olyan hideg volt, hogy még a macska is eltört a kanyarban. : Minden esetre én most is prüszkölök, és fújom az orromat, de rendesen. Első pihenőnknél, egy útelágazásnál, az említett hideg ellenére is látszott a téltemetés és a tavaszvárás nyoma. Annyi hóvirág volt az erdőben, hogy szó szerint kaszálni lehetett. Aztán indultunk is tovább, de előtte a frissen szerzett GPS-emen meghatároztuk a helyes útirányt.



Krumpli motorja kicsit nehezen indult, jól megszívta magát, alkalom adtán át kéne nézni, de még inkább finoman behangolni a karburátort. Az enyém viszont egyre kezd finomodni. Ez a hőmérséklet nem csak megfázásra volt ideális, de bejáratásra is. Miután Cserénfán - ahol hiába kerestük a crosspályát - elvégeztem a dolgomat, az ellenkező irányban indultunk, had járódjon az új henger. A kanyarokkal tűzdelt, dimbes-dombos zselici táj, még ebben a szürke időben is lenyűgözött minket. Mondtam is Krumplinak, hogy valaha erre kanyargott a Kaposvár - Szigetvár vasútvonal, amit a '60-as évek vasútromboló időszakában elsőként szüntetett meg az akkori pártállami kormányzat, talán még találunk valami tárgyi emléket róla. Nem tévedtem. Láttunk hajdani vasúti átjárót, még a Monarchia idején készült állomásépületeket, bakterházat, az aszfaltból ki nem vett sínpárt. Elképzeltem, hogy milyen is lehetet hajdanában egy gőzmozdony által vontatott, fapados szerelvényben utazni ezen a tájon. Ha ezt nem rombolják szét, tuttira egyik gyöngyszeme lenne a Világörökségnek. Aztán lassan kiértünk a 67-es útra. A simonfai tetőn pihentünk egyet, egy cigi erejéig, és folytattuk utunkat Kaposvárra.




Már bekanyarodtunk az utcánkba, amikor Dennyvel és Márkkal találkoztunk szembe. Épp egy Peugeot Partnerrel jöttek elénk a fogadásunkra. Ráálltunk a hidunkra, elmeséltük nekik élményeinket, meg azt, hogy mennyire sajnálhatják, hogy nem tartottak velünk, amikor a szembe szomszéd hídjára rákanyarodott egy Alfa Romeo. Illetve csak szeretett volna, mert bennünket bámult a sofőr (ilyen szép Simsonokat még valszeg nem látott) és mellé állt a hídnak. Lett is röhögés, de még mekkora! : Denny és Krumpli kitolták a gépet, a sofőr meg égő képpel, sűrű köszönetek között gyorsan bement a házba. Na, így sikerült ez a hétvége. Nemsokára ismét összejövünk

Jó gyújtást.


Kaposvár, 2007. március 1.



Szöveg:

Szabó Tamás (Indy)

Fotók:

Összerendezgette:

Horváth Miklós

Tardi Gábor

Indy