|
|
|
|
 |
|
|
|
 |
|
|
|
 |
|
 |
 |
|||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
|
Körmendi Motoros Majális 2008 2008. 05. 02. Az első nap. Első nap délben indultunk, sajnos, mivel sokan nem értek rá, vagy valamilyen problémával küzdöttek, ez miatt sajnos csak 2-en mentünk. Az úton semmi különös nem volt, 33 kilométer volt az út. Mikor beértünk Körmendre, az új NGK gyertyám megadta magát, így úgy gurultam be a városba, sikerült betolni a gépet, aztán utána a táborig már elvitt. A helyszínen még igen kevés volt a gépcsoda, de
egyből jöttek oda hozzánk, hogy üdv, meg beavattak minket az ilyen motoros
találkozók rejtelmeibe, (nekem ez volt az első komolyabb), kifizettük a belépőt,
(ami így visszagondolva már nem is volt olyan sok), majd kinéztünk magunknak egy
szimpatikus helyet és oda lepakoltunk. Kicseréltem a gyertyámat, aztán mindjárt
nem volt semmi gond! Közben kicsit megéheztünk, szóval otthagytuk a gyülekező
motorosokat, és megvettük, amit kellett. Sajnos miközben visszaértünk elkezdett
esni az eső, szóval beültünk a fedett helyre és megebédeltünk. Kezdtünk egyre
többen lenni, de még így is kevesen voltunk
L . Mondták is,hogy az igazi „tömeget” inkább mindig a második napra
várják, (ó gondoltam akkor nem kell félni). Délután aztán megjelentek a helybeli
Simsonosok és egyéb típusú segédmotorok… Ezt azért írtam mert az egyik kollega,
egy igen érdekes gépegységgel érkezett a találkozó helyszínére, amit tudni illik
róla, hogy egy Verhovina vázban van egy Puch blokk, ami nagyon ötletes
megoldással átvolt alakítva lábváltósra, és nagyon feelinges gépezet volt! Lassan elkezdődtek a koncertek, nekem sajnos időre haza kellett jönnöm, szóval egy pár számot megvártam és elindultam a haza irányába. Hazafelé összegeztem magamban a nap történéseit, és arra jutottam, hogy tetszik nekem nagyon ez az életmód, és bíztam benne, hogy a következő nap még ennél is jobb lesz. 2008. 05. 03. Második nap már reggel kicsit korábban indultunk és szerencsére már többen is voltunk: egy 150-es ETZ, egy 250-es TS, meg két Simson. Útközben tettünk egy kis kitérőt, mer egy sorstársunk a szorulások csapdájába esett és benéztünk hozzá diagnosztizálni. De negyed óra múlva újra úton voltunk. Mikor odaértünk motorokat gyorsan leállítottuk,
aztán inkább betoltuk őket, nehogy valamelyik alvó vadmotorost magunkra haragítsukJ…. Zoli a TS MZ-ével
egyből kiszúrta a másik gyönyörű gépet, és egyből beszélgetésbe kezdett a
tulajjal, mi meg követtük és okosodtunk. Nemsokára megjelentek újra a Körmendi
Simsonosok is, és egyre többen lettünk, lassan kezdett inkább Simson
találkozónak tűnni a dolog…, de azért sok nagy motor volt, csak ők nem jöttek
be, hanem a délben induló motoros felvonulásra vártak. Hirtelen megjelent egy
trailer és hozott egy Skodát. Letette a betonos pályára, nem is sejtette még mi
vár rá! Kicsit közelebb merészkedtünk, közben kisegítettünk egy teljesen gyári
Trophy MZ-t egy mikrobusz belsejéből. Majd közelebbről szemügyre vettük a
kivégzésre ítélt Skodát. Meglátták a szervezők, hogy ott „ólálkodunk”, aztán
adták is a céleszköz, egy 10kilos vas rudat, mi meg neki kezdtünk felváltva
dolgozni, közben megérkeztek barátaim Vasvárról, és ők is besegítettek. Miután
jól helyben hagytuk, később láttuk, még hogy egy pár emberke talpig bőrben még
oda ment és köszönt szegénynek… Lassan eljött a dél idő, és elmentünk a felvonulásra, nem volt valami hosszú de az az érzés, hogy ott mentünk, és nem nézőként, meg hogy mindenki fényképezett minket, és a fiatal srácok úgy néztek ránk mint valami felsőbb rendű fajra, nagyon tetszett ez a dolog! Vissza mentünk a táborba, a túra után már csak beszélgettünk, és nem történt már semmi említésre méltó, találtunk egy AWO-t, no azt még megcsodáltuk, aztán lassan elindultunk haza, jó érzéssel a szívünkben, és hogy jövőre találkozunk! (a harmadik napról azért nem írok, mert az már csak börze volt, jah és volt még egy túra is a szajki tavak felé, de sajnos nem voltam ott…) Írta: Tráj Alex; html-esítette: BoR
|
|||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
