Események, Rendezvények:

Pest

Oldtimer Show 2019

2019-04-05: Pest megye
Jelentkezők: 0

Körmendi Motoros Majális 2008
2008-05-02

2008. 05. 02. Az első nap.

Első nap délben indultunk, sajnos, mivel sokan nem értek rá, vagy valamilyen problémával küzdöttek, ez miatt sajnos csak 2-en mentünk. Az úton semmi különös nem volt, 33 kilométer volt az út. Mikor beértünk Körmendre, az új NGK gyertyám megadta magát, így úgy gurultam be a városba, sikerült betolni a gépet, aztán utána a táborig már elvitt.

A helyszínen még igen kevés volt a gépcsoda, de egyből jöttek oda hozzánk, hogy üdv, meg beavattak minket az ilyen motoros találkozók rejtelmeibe, (nekem ez volt az első komolyabb), kifizettük a belépőt, (ami így visszagondolva már nem is volt olyan sok), majd kinéztünk magunknak egy szimpatikus helyet és oda lepakoltunk. Kicseréltem a gyertyámat, aztán mindjárt nem volt semmi gond! Közben kicsit megéheztünk, szóval otthagytuk a gyülekező motorosokat, és megvettük, amit kellett. Sajnos miközben visszaértünk elkezdett esni az eső, szóval beültünk a fedett helyre és megebédeltünk. Kezdtünk egyre többen lenni, de még így is kevesen voltunk L . Mondták is,hogy az igazi „tömeget” inkább mindig a második napra várják, (ó gondoltam akkor nem kell félni). Délután aztán megjelentek a helybeli Simsonosok és egyéb típusú segédmotorok… Ezt azért írtam mert az egyik kollega, egy igen érdekes gépegységgel érkezett a találkozó helyszínére, amit tudni illik róla, hogy egy Verhovina vázban van egy Puch blokk, ami nagyon ötletes megoldással átvolt alakítva lábváltósra, és nagyon feelinges gépezet volt! Voltak még Simsonok is, velük összehaverkodtunk, aztán megbeszéltük tapasztalatainkat. Aztán hirtelen megjelent egy csillogó villogó, piros TS MZ. Azt hittem kimegy alólam a föld annyira gyönyörű volt. Hogy milyen ötletes megoldások voltak rajta inkább nem mesélem el, mert még a végén be perel a gazdi…. De higgyétek el, arra a motorra egy jó szót találtam: ÉLETMŰ! Nagyon megfogott….

Lassan elkezdődtek a koncertek, nekem sajnos időre haza kellett jönnöm, szóval egy pár számot megvártam és elindultam a haza irányába. Hazafelé összegeztem magamban a nap történéseit, és arra jutottam, hogy tetszik nekem nagyon ez az életmód, és bíztam benne, hogy a következő nap még ennél is jobb lesz.

2008. 05. 03.

Második nap már reggel kicsit korábban indultunk és szerencsére már többen is voltunk: egy 150-es ETZ, egy 250-es TS, meg két Simson. Útközben tettünk egy kis kitérőt, mer egy sorstársunk a szorulások csapdájába esett és benéztünk hozzá diagnosztizálni. De negyed óra múlva újra úton voltunk.

Mikor odaértünk motorokat gyorsan leállítottuk, aztán inkább betoltuk őket, nehogy valamelyik alvó vadmotorost magunkra haragítsukJ…. Zoli a TS MZ-ével egyből kiszúrta a másik gyönyörű gépet, és egyből beszélgetésbe kezdett a tulajjal, mi meg követtük és okosodtunk. Nemsokára megjelentek újra a Körmendi Simsonosok is, és egyre többen lettünk, lassan kezdett inkább Simson találkozónak tűnni a dolog…, de azért sok nagy motor volt, csak ők nem jöttek be, hanem a délben induló motoros felvonulásra vártak. Hirtelen megjelent egy trailer és hozott egy Skodát. Letette a betonos pályára, nem is sejtette még mi vár rá! Kicsit közelebb merészkedtünk, közben kisegítettünk egy teljesen gyári Trophy MZ-t egy mikrobusz belsejéből. Majd közelebbről szemügyre vettük a kivégzésre ítélt Skodát. Meglátták a szervezők, hogy ott „ólálkodunk”, aztán adták is a céleszköz, egy 10kilos vas rudat, mi meg neki kezdtünk felváltva dolgozni, közben megérkeztek barátaim Vasvárról, és ők is besegítettek. Miután jól helyben hagytuk, később láttuk, még hogy egy pár emberke talpig bőrben még oda ment és köszönt szegénynek…

Lassan eljött a dél idő, és elmentünk a felvonulásra, nem volt valami hosszú de az az érzés, hogy ott mentünk, és nem nézőként, meg hogy mindenki fényképezett minket, és a fiatal srácok úgy néztek ránk mint valami felsőbb rendű fajra, nagyon tetszett ez a dolog!

Vissza mentünk a táborba, a túra után már csak beszélgettünk, és nem történt már semmi említésre méltó, találtunk egy AWO-t, no azt még megcsodáltuk, aztán lassan elindultunk haza, jó érzéssel a szívünkben, és hogy jövőre találkozunk!

(a harmadik napról azért nem írok, mert az már csak börze volt, jah és volt még egy túra is a szajki tavak felé, de sajnos nem voltam ott…)

Írta: Tráj Alex; html-esítette: BoR